Az Ötök a faluban bóklásztak suli után, és még mindig tegnapi élményükről beszélgettek. Borvendég Géza, a híres olimpiai bajnok birkózó, szerénysége nagyon megfogta őket. – Bakancsok, – kezdte Tank. – én ezt a fickót nagyon adom. Annyi mindent elért, olimpiai aranyérem, világbajnoki címek, volt Európa-bajnok, meg többszörös magyar bajnok is. De én még ilyen szerény emberrel nem találkoztam! – csóválta a fejét a fiú. – Ja! Én sem! – tette hozzá Napsi. – A múltkor a Tik-Tok algo feldobott egy csajszit, van vagy negyvenezer követője, akinek az arca olyan nagy volt, mint egy dubaji felhőkarcoló! – szólalt meg Greeny. – Azt a videót én is láttam. Nekem is az jött le, ami neked Greeny! Csak azt tudnám mire van akkora arca annak a csajnak! – most Kátay beszélt. – Abból keresi halálra magát, hogy másokat fikáz. Mások bénázásait kommenteli. – És vannak egy csomóan, akik vele együtt röhögnek mások nyomorúságán! – méltatlankodott Milán. – Szerintem, ez tré! Én otthon azt tanultam, hogy úgy bánjak másokkal, ahogyan én is szeretném, hogy velem bánjanak. Kíváncsi lennék, neki hogy esne, ha rajta röhögnének egy videóban! – Ja! – mondta Kátay.
– Apa azt mondta, hogy ma a percemberek korát éljük! Ha valaki feltesz egy shorts-ot a YouTube-ra, esetleg a Tik-Tokra csinál egy vidit, vagy kiposztol magáról egy hülye képet az Instára, netán megjelenik egy gagyi műsorban a tévében, az rögtön sztár lesz. – Öt perc hírnévért bármire képesek! – méltatlankodott Napsi. – De Borvendég Géza nem ilyen volt! – folytatta a lány. – Hogy is mondta? „Az Isten kegyelméből lettem az, aki vagyok.” - idézte Napsi a híres olimpikont. – Pedig ő nem is pap, mint a Gárdonyi! Mégis ugyanazt mondta, amit ő szokott.
