Gárdonyi, a református lelkész, egy nagy tortával érkezett az énekórára. Fűzfőtelki, az énektanár megbetegedett, és a lelkész jött Milánékhoz helyettesíteni. Az óra elején meggyújtotta az egyetlen gyertyát, ami a süteményen árválkodott. A gyerekek összesúgtak, és azt találgatták, hogy vajon kinek lehet vajon születésnapja. Talán Gárdonyinak?
– Ugye, most azt találgatjátok, hogy kinek ünnepeljük ma a születésnapját? – mosolygott Gárdonyi. – Nos, elárulom nektek, hogy az, akit ma ünnepelünk, nincsen itt a teremben. A gyerekek csodálkozva egymásra néztek. – Az a valaki, akinek ma születésnapja van, 540 éve született. A gyerekek még mindig nem értették az egészet. – Sajnos, a tortára nehéz lett volna 540 gyertyát tenni, így be kell érnetek ezzel az eggyel. Azzal kapcsolatban, akinek ma a születésnapját ünnepeljük, nemcsak az a különleges, hogy 540 éve született, hanem az is, hogy nem kér tőlünk semmit, sőt, ő maga adott nekünk egy nagy-nagy ajándékot! Gárdonyi egy vaskos, régi Bibliát tett a tanári asztal közepére. – Oké! Elárulom, hogy ezt a tortát Luther Márton születésnapjára készíttettem! Ugyanis 540 évvel ezelőtt, 1483. november 10-én, egy német kisvárosban Eislebenben született meg az, aki elindította a reformációt. S legnagyobb ránk hagyott ajándéka nem más, mint az a Biblia, amit ő maga fordított le anyanyelvére: a németre. Addig ugyanis csak latinul hallhatták az emberek a Szentírás igéit, de ez német nyelvű Biblia lehetővé tette, hogy az egyszerű emberek is megértsék Isten üzenetét. Gárdonyi megállt, körbenézett, majd így szólt. – Na, kinek adhatok „Luther-tortájából”? Vagy nekem kell megennem az egészet?!