- Hát… szóval… Ekkehard naplójából megtudtuk, hogy a kincset nem a kolostorban kell keresnünk. – összegezte a hallottakat Kátay. – Aha! – vágta rá Tank. – És ugyebár a szerzetes azt írta, hogy a kincs egy a kolostorhoz közeli faluban, egy templomban található – folytatta a hangos gondolkodást Kátay. – A kolostor romjai ma is két falu közelében állnak. Az egyik ugye Tölgyvölgy, a másik meg Császárszabados. Mindkét településen van két-két templom, egy-egy római és egy-egy református. De vajon melyikben lehet a kincs? – A tölgyvölgyi katolikus templom túl fiatal – folytatta Napsi. – 1990-ben épült. Ott biztos nem lehet. – De a református, ha jól tudom, Árpád-kori! – kiáltott fel Greeny. – Legalábbis úgy emlékszem Gárdonyi ezt tanította. – Igen, de a császárszabadosi katolikus templom is 13. századi – mondta Greeny, aki rákeresett a telóján a templomra. – És az ottani református? – kérdezte Milán. – Az 18. századi. Tudom, mert apa Császárszabadosról származik – mondta Greeny, és élvezte, hogy végre ő tudott jobban valamit Kátaynál. – Akkor tehát két templom maradt a listán: a tölgyvölgyi református és a császárszabadosi római katolikus templom – összegezte Kátay. – Hát, ezzel is közelebb kerültük ehhez a titokzatos kincshez! – Ja, Bakancsok! – szólalt meg szomorúan Tank. – Csak én már nem tudok tovább nyomozni veletek. A többiek egymásra néztek. – De mindenről beszámolunk neked, Tank! Így bizonyos értelemben nem fogsz kimaradni semmiből. – mondta bátorítóan Napsi. – S ha megtaláljuk azt a kincset, az első leszel, aki megtudod.
Tankot csak egy kicsit vigasztalták a lány szavai, mert mégiscsak más hallani a kincsvadászatról, mint valóban részt venni benne. De nem volt mit tenni. „Legyetek józanok!” – a hittanórán hallotta ezt a mondatot. Bárcsak előbb jutott volna eszébe, és lebeszélte volna barátját az ötletéről.
